6 osztályos gimnázium: előnyök, hátrányok és a felvételi menete

Mi az a hat évfolyamos gimnázium?

Olyan gimnázium, ahová hatodik osztály után lehet átmenni: a gyerek két évvel korábban vált, és hat éven át ugyanabban az iskolában tanul az érettségiig.

A hetedik és a nyolcadik osztályt már nem az általános iskolában végzi, hanem a gimnáziumban, ugyanazokkal a tanárokkal és ugyanabban a közegben, ahol majd érettségizni fog. A tananyag ettől nem lesz más. Az lesz más, hogy mikor és hányszor kell váltani.

Hat évfolyamos osztályt jóval kevesebb intézmény hirdet, mint négy évfolyamosat, és a férőhelyek száma is szűkebb. Ha ez a cél nálatok, érdemes már kora ősszel körülnézni, melyik iskolák indítanak egyáltalán ilyen képzést a környéketeken. A többi középiskolai formáról, a technikumtól a szakképző iskoláig, a középiskola-típusokat bemutató cikkünkben írtunk.

Miért érdemes hat évfolyamos gimnáziumba jelentkezni?

Mert a gyerek két évvel korábban kerül a végleges közegébe, és ha felveszik, a nyolcadikos felvételi egész hajráját, a jegyvadászattal együtt, kihagyja.

A leginkább alábecsült előny nem tanulmányi, hanem naptári. Aki hatodikban bejut, annak nem lesz nyolcadikos felvételije. Kimarad az a két év, amit sok család jegyvadászattal, különórákkal és pontszámítási táblázatokkal tölt. Ez az idő felszabadul másra: nyelvre, zenére, sportra, vagy egyszerűen arra, hogy a gyerek tizenhárom évesen ne teljesítménykényszerben éljen.

A második érv a folytonosság. A hat évfolyamos képzésben a nyelvoktatás és a természettudományos tárgyak egyetlen összefüggő ívben épülnek fel, nem szakad ketté egy iskolaváltással. A gimnázium a hetedikes gyereket már a saját programjára építi, nem pedig arra, amit egy másik intézményben tanult.

És van egy harmadik, amit ritkán mondanak ki: a hat évfolyamos osztályokba jellemzően motivált, tanulni akaró gyerekek kerülnek, mert oda jelentkezni önkéntes döntés. Egy ilyen osztályközösség hosszú távon többet hoz, mint bármelyik emelt óraszám.

Mik a hátrányai a hat évfolyamos gimnáziumnak?

Tizenkét évesen kell dönteni, a gyerek elszakad a baráti körétől, és egy erősebb mezőnyben hirtelen nem ő lesz a legjobb az osztályban.

A legnagyobb kockázat az időzítés. Egy tizenkét éves gyerek sokat változik tizennégy éves koráig, és ami hatodikban még egyértelműnek tűnt (hogy imádja a matekot, hogy humán irányba megy), az nyolcadikra teljesen átrendeződhet. Négy évfolyamos gimnáziumba jelentkezve ez a két év még beleszámít a döntésbe. Hat évfolyamosnál nem.

A második a szociális ár. A gyerek otthagyja azt az osztályt, amelyben hat évet töltött, és sokszor hosszabb úton kell iskolába járnia, mert hat évfolyamos gimnáziumból kevesebb van. Reggel hét helyett fél hétkor kelni tizenkét évesen nem apróság.

A harmadikról pedig érdemes őszintén beszélni otthon. Aki eddig a legjobb volt az osztályában, egy erős hat évfolyamos gimnáziumban könnyen a középmezőnyben találja magát, ahol mindenki ugyanolyan jó. Ez tanulmányilag remek, önbizalomban viszont fájhat, és a legtöbb család nem készül fel rá előre.

Miben más ez a döntés, mint negyedikben vagy nyolcadikban?

Abban, hogy kié a döntés. Negyedikben szinte teljesen a szülőé, nyolcadikban már jórészt a gyereké, hatodikban pedig pontosan kettejüké, félúton a kettő között.

Egy tízéves gyerek nem tudja értékelni, mit jelent nyolc évig ugyanabban az intézményben maradni. Egy tizennégy éves viszont már saját listát vezet arról, hova akar menni, és hol tanulnak a barátai. Hatodik a kettő között van: a gyereknek már van véleménye, de a döntés súlyát még nem tudja elbírni. Hatodikban a szülő dönt, és a gyerek bólint hozzá. Nyolcadikban ez már fordítva működik, jóval hangosabban. Ha negyedikes gyereked van, és ugyanez a kérdés két évvel korábban merül fel nálatok, arról a nyolc évfolyamos gimnáziumról szóló cikkünkben írtunk.

Van viszont egy fontos aszimmetria, amit kevesen mondanak el: a hatodikos próbálkozásnak nincs ára a nyolcadikos úton. Ha nem sikerül, a gyerek zavartalanul befejezi a nyolcadikat, és két év múlva ugyanúgy ott ül a kilencedikes felvételin. Nem „használt el" semmit. Ez a döntést lényegesen kevésbé kockázatossá teszi, mint amilyennek első ránézésre látszik.

Hogyan zajlik a hat évfolyamos gimnázium felvételije?

Két külön jelentkezés van: előbb az írásbeli vizsgára, télen, közvetlenül a választott vizsgaszervező iskolában, majd külön a gimnáziumokba, februárban. Egyik sem váltja ki a másikat.

Ez a legdrágább félreértés az egész eljárásban. A központi írásbelire jelentkezés nem azonos a gimnáziumba jelentkezéssel: két külön űrlap, két külön határidő, és egyik sem váltja ki a másikat. Aki megírja a vizsgát, de a februári jelentkezési lapot nem adja be, nem vesz részt a felvételi eljárásban.

Az előző évek rendje alapján és a tanév rendjéről szóló rendelet tervezete szerint a menetrend így néz ki:

Az eljárás egészét, a dolgozat megtekintésétől a tavaszi sorrendmódosításig, a Tudástár főoldalán szedtük össze. Két dolog van viszont benne, ami kifejezetten a hat évfolyamos úton jelentkezőkre vonatkozik. Az egyik: a vizsgát bármelyik olyan iskolában megírhatja a gyerek, amelyik hat évfolyamos vizsgatípusban szervez vizsgát, függetlenül attól, hova jelentkezik majd. Az eredményt minden olyan gimnáziumnak el kell fogadnia, amelyik előírta a központi írásbelit. A helyszínt tehát nyugodtan a megközelíthetőség alapján válasszátok.

A másik apróság, ami sok családnak megkönnyíti az életét: hat és nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkezés esetén a szülő közvetlenül is továbbíthatja a jelentkezési lapot a gimnáziumnak és a tanulói adatlapot a Hivatalnak, nem kell az általános iskolán keresztül mennie. A hatodikos jelentkezés kényes helyzet: a gyerek még javában az általános iskola diákja, miközben azt jelzi, hogy két évvel korábban továbbmenne. Ha ezt nem szeretnétek az iskolán keresztül intézni, nem kötelező.

Miben más a 6. osztályosok feladatsora?

Mindhárom korcsoportnak külön feladatlap és külön javítási útmutató készül. A hatodikosok tehát saját feladatsort írnak, nem a nyolcadikosokét, de azonos szerkezetben és pontszámért.

A vizsganap felépítése ugyanaz, mint a másik két korcsoportnál — a pontos időrendet táblázatba szedve a menetrendes cikkünkben találod. Egy részlet viszont itt is meglepetés szokott lenni: számológép nem vihető be, a matematikához kizárólag vonalzó, körző és szögmérő használható, a magyar feladatlaphoz pedig semmilyen segédeszköz.

Gyakori tévhit, hogy a hatodikos feladatsor „könnyebb", mert kevesebb tananyagot kérhet számon. A központi írásbeli azonban nem lexikális tantárgyi tudást mér, hanem eszköztudást: szövegértést, logikát, problémamegoldást. Az Oktatási Hivatal saját tájékoztatója szerint a feladatlapnak úgy kell mérnie, hogy közben „a legjobb képességűeket is valós követelmények elé" állítsa. Ehhez jön, hogy a hat évfolyamos felvételire senkit nem küldenek kötelezően: oda azok jelentkeznek, akik jók és akarnak. A mezőny tehát erősen válogatott, és a pontszám ehhez a mezőnyhöz mérve értékes vagy értéktelen.

A gyakorláshoz az előző évek feladatsorai 2001-ig visszamenőleg letölthetők az Oktatási Hivatal oldaláról, és ezek a legjobb ingyenes felkészülési anyagok, amiket találni lehet. Itt viszont van egy buktató, amibe minden évben belefutnak szülők: az archívumban a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumi feladatsorok ugyanazon az oldalon szerepelnek. A megtévesztő az, hogy a „8 évfolyamos" feladatsort nem a nyolcadikosok írják, hanem a negyedikesek, akik nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkeznek. Letöltés előtt tehát nézd meg kétszer, hogy tényleg a hat évfolyamos változat van-e a kezedben.

Hogyan számolnak pontot a hat évfolyamos gimnáziumok?

Ha az iskola beszámítja a központi írásbelit, annak legalább az összpontszám 50%-át kell adnia. A szóbeli legfeljebb 25%, a magatartás és a szorgalom pedig semennyit.

A pontos képlet gimnáziumonként, sőt tanulmányi területenként eltér, és mindig az adott iskola felvételi tájékoztatójában szerepel. Ez a dokumentum a tervezet szerint 2026. október 20-ig kerül fel az iskolák honlapjára, és ez az egyetlen megbízható forrás arról, hogy nálatok mi számít. Ebből derül ki az is, mely évfolyamok jegyeit veszik figyelembe hozott pontként, mert ezt hat évfolyamos képzésnél az iskola határozza meg.

Ezen a kereten egyetlen gimnázium sem léphet túl. Egy dolog jön még hozzá, amit kevesen tudnak: szóbelit csak az az iskola tarthat, amelyik a központi írásbelit is előírta — ha tehát a kiszemelt helyen nincs írásbeli, szóbeli sem lesz. A képletek működéséről és egy kalkulátorról a pontszámításról szóló cikkünkben írtunk.

Mi van, ha nem sikerül a hat évfolyamos felvételi?

Akkor a gyerek befejezi a nyolcadikat, és két év múlva ugyanúgy felvételizhet kilencedikre. A hatodikos próbálkozás semmit nem zár le.

Érdemes ezt még ősszel kimondani otthon, hangosan, mielőtt bárki nekiül gyakorolni. A gyerekek fejében ugyanis a felvételi könnyen felnő egy „ez dönti el az életemet" méretű dologgá, pedig hatodikban ez a legkevésbé igaz. Sőt: aki hatodikban végigcsinálja a jelentkezést és a vizsganapot, az nyolcadikban már ismerősként megy be a terembe. Kevesen tudják így megspórolni az első éles vizsga sokkját.

Ha viszont belevágtok, egy dolog számít a legtöbbet: a gyerek ne a vizsga reggelén találkozzon először a feladatlap logikájával és a 45 perces szorítással. A felvételi előkészítőink ezért visznek külön csoportot a hatodikosoknak, a saját korosztályuk feladatsoraival és ugyanazzal az időbeosztással, ami a vizsgán is lesz.

Gyakori kérdések

Mikor van a hat évfolyamos gimnáziumok központi írásbelije?

A tanév rendjéről szóló rendelet tervezete szerint 2027. január 23-án, szombaton 10 órakor, országosan egységesen, a nyolc évfolyamos és a kilencedikes vizsgákkal egy időben. A pótló írásbeli várhatóan 2027. február 3-án 14 órakor lesz. A végleges időpontokat az Oktatási Hivatal ősszel erősíti meg.

Ugyanazt a feladatsort írják a hatodikosok, mint a nyolcadikosok?

Nem. Mindhárom korcsoportnak külön feladatlap és külön javítási-értékelési útmutató készül: külön a nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkező negyedikeseknek, külön a hat évfolyamosra jelentkező hatodikosoknak, és külön a kilencedik évfolyamra jelentkező nyolcadikosoknak. A vizsga szerkezete viszont teljesen azonos: magyar nyelv 45 perc, kötelező 15 perc szünet, matematika 45 perc, feladatlaponként 50 ponttal. Gyakorláshoz tehát a saját korosztály korábbi feladatsorait kell keresni.

Az általános iskolán keresztül kell beadni a jelentkezési lapot?

Nem kötelező. Hat és nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkezés esetén a szülő közvetlenül is továbbíthatja a jelentkezési lapot a gimnáziumnak és a tanulói adatlapot az Oktatási Hivatalnak, és ugyanez igaz a tavaszi módosító adatlapra is. A központi írásbelire pedig eleve közvetlenül, a választott vizsgaszervező iskolában kell jelentkezni, nem az általános iskolán át. Az iskola segítségét persze kérhetitek.

Mi történik, ha hatodikban nem veszik fel a gyereket?

Semmi visszafordíthatatlan. Zavartalanul befejezi a hetedik és a nyolcadik osztályt a jelenlegi általános iskolájában, és két év múlva ugyanúgy felvételizhet a kilencedik évfolyamra, akkor már a nyolcadikosok feladatsorával. A hatodikos vizsga tapasztalata ilyenkor tiszta nyereség: másodszorra sem a terem, sem a feladatlap felépítése, sem a vizsgadrukk nem lesz ismeretlen.

Hány hat évfolyamos gimnáziumba lehet jelentkezni?

Ahányba szeretnétek: a megjelölhető iskolák és tanulmányi területek száma nem korlátozott. Minden iskolához külön jelentkezési lap tartozik, a tanulói adatlapon megadott sorrendet pedig az iskolák nem ismerhetik meg, így a sorrend önmagában nem ronthatja a bejutás esélyét. Nyugodtan írjátok tehát valódi vágysorrendbe a listát, ne taktikázzatok vele.