Felvételi feladatsorok: hol találod és hogyan gyakorolj velük?

Hol találod a korábbi évek felvételi feladatsorait?

Az Oktatási Hivatal honlapján, a „Központi írásbeli feladatsorok" oldalon. 2001-ig visszamenőleg minden feladatlap és javítókulcs ingyenesen letölthető, mind a három korosztály számára.

A teljes gyűjtemény egyetlen helyen lakik: az OH központi feladatsorok oldalán. Innen háromféleképpen lehet elindulni, és mind a háromnak más a haszna.

• Vizsgaidőszakok szerint. Az oldal alsó felén évenként két link: „6 és 8 évfolyamos gimnáziumba" és „9. évfolyamra". Ez a lista naprakész — a legutóbbi, 2026 januári feladatsorok is itt vannak.
• Tantárgyak szerint. A tantárgyankénti tartalomjegyzékből egy kattintással megnyílik az összes magyar vagy az összes matek feladatlap egyetlen korosztályra. Kényelmes — de figyelj: ez a bontás csak 2022-ig van feltöltve. Az azóta eltelt évekért vissza kell menni az évek szerinti listához.
• Egyben, ZIP-ben. Mindhárom korosztályhoz tartozik egy „letöltése egyben" csomag. Ezek nem kicsik: a 8 évfolyamos gimnáziumi csomag 41 MB, a 6 évfolyamos 29 MB, a 9. évfolyamos 31 MB. Mobilnetről ne.

Egy praktikus tipp a letöltés utáni öt percre: a kicsomagolt PDF-eket rendezd évenkénti mappákba, és nevezd át őket 2019_matek_feladatlap, 2019_matek_kulcs formára. Két hónap múlva, amikor egy konkrét évet keresel vasárnap este, hálás leszel érte.

Melyik feladatsor való a te gyermekednek?

Negyedikeseknek a 8 évfolyamos gimnáziumi, hatodikosoknak a 6 évfolyamos gimnáziumi, nyolcadikosoknak a 9. évfolyamra készült feladatsor kell. Három külön feladatlap.

Itt bukik el a legtöbb keresés, és nem a szülők hibájából. Az Oktatási Hivatal a megcélzott iskolatípusról nevezi el a feladatsorokat, nem a gyerek osztályáról. Vagyis „4. osztályos felvételi feladatsor" néven semmit nem fogsz találni: amit keresel, az a „8 évfolyamos gimnáziumba" felirat alatt van, mert a negyedikes egy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizik.

És van egy csapda magukon az évoldalakon is. A „6 és 8 évfolyamos gimnáziumba" oldalon mindkét korosztály anyaga rajta van, egymás alatt — elöl a 6 évfolyamos (vagyis a hatodikosoké), utána a 8 évfolyamos (a negyedikeseké). Aki a lap tetején lévő első linket tölti le a negyedikes gyerekének, két évvel nehezebb feladatsort ad a kezébe. Ez a felkészülés egyik legfölöslegesebb kudarcélménye, mert utána a gyerek hetekig azt hiszi magáról, hogy reménytelen.

Minden évoldalon ott van a pótló írásbeli feladatsora is, külön blokkban. Erről sokan nem tudnak, pedig kereken megduplázza az elérhető gyakorlóanyagot: a pótló vizsga ugyanolyan hivatalos feladatlap, ugyanaz a színvonal, csak jóval kevesebben írták meg. Nyolcadikosoknak ráadásul a tantárgyankénti listában külön blokkban ott vannak a tehetséggondozó (Arany János) feladatsorok is.

Hogyan gyakorolj a feladatsorokkal, hogy tényleg érjen valamit?

Egyben, időre, egyedül, tollal és számológép nélkül. A félbehagyott vagy megoldókulcs mellett megírt feladatsor nagyjából annyit ér, mint egy átolvasás.

A feladatsor nem tananyag, hanem mérőeszköz. Csak akkor mér, ha az éles vizsga körülményeit másoljátok — azok pedig pontosan ismertek és nem is változnak: 45 perc magyar, kötelező 15 perc szünet, 45 perc matematika, feladatlaponként 50 pont.

Ez a gyakorlatban ennyit jelent:

• Nyomtasd ki. Képernyőn olvasva más a feladat: papíron a gyerek aláhúz, kihúz, ábrát firkál a margóra. Élesben is papír lesz.
• Karóra az asztalra, telefon egy másik szobában. Okosóra nem — a vizsgán sem lehet.
• Kék toll, ceruza a rajzokhoz, matekhoz vonalzó, körző, szögmérő. Számológép nélkül, mert a felvételin sem használható.
• Egy szuszra végig. „Csak a felét oldom meg most" — ez a leggyakoribb csúsztatás, és pont az időbeosztást hagyja ki, ami a legtöbb pontot viszi el.
• Egyedül, csukott ajtó mögött. Ha mellette ülsz és besegítesz, az korrepetálás. Hasznos, csak nem ugyanaz.

Igen, ez azt jelenti, hogy egy teljes szimuláció másfél óra, plusz a javítás. Épp ezért nem kell hetente. A vizsganap tényleges menetéről — érkezés, terembeosztás, szünet, mit vigyen magával — külön cikkben írtunk; ha otthon egyszer-kétszer ehhez igazítjátok a gyakorlást, januárban sokkal kevesebb lesz az ismeretlen tényező.

Mit kezdj a javítókulccsal?

A javítási-értékelési útmutató nemcsak a jó megoldást adja meg, hanem azt is, mire jár részpont. Ez a felkészülés legalulértékeltebb dokumentuma.

Minden feladatlap mellett ott áll a hivatalos javítási-értékelési útmutató — pontosan az, amivel a vizsgaszervező iskolák javítanak januárban. Nem sima megoldókulcs: azt is leírja, hány pont jár egy hiányos gondolatmenetre, egy helyes részszámolásra vagy egy elfogadható másik megfogalmazásra.

Ebből következik az a vizsgataktika, amit matektanárként minden évben elmondok: üresen hagyott feladatért nulla pont jár, egy félig kész gondolatmenetért nem feltétlenül. Aki pár javítókulcsban a saját szemével látta, hogy a felírt adatok és az elkezdett egyenlet is pontot érnek, az élesben nem lép tovább üres helyet hagyva.

A javítást először a gyerek végezze el, saját magán. Kellemetlen, és pont ezért működik: miközben a kulcsot olvassa, megtanulja, mit vár el a javító tanár. Utána nézzétek át együtt — nem azért, hogy szigorúbbak legyetek, hanem mert egy tizenkét éves általában felmenti magát ott, ahol a kulcs nem tenné. A pontszámot írjátok rá a lap tetejére, dátummal. Három-négy feladatsor után ebből egy görbe lesz, és az sokkal beszédesebb, mint bármelyik önálló eredmény.

Mi az a hibanapló, és miért ez a felkészülés legfontosabb füzete?

Egy egyszerű táblázat, amibe minden elrontott feladat bekerül: mi volt a hiba típusa, és mit kell miatta gyakorolni. Az ismétlődő hibákat mutatja meg.

Ha egyetlen dolgot viszel el innen, ez legyen az. A megírt feladatsor önmagában csak egy pontszám; a hibanapló az, ami ebből felkészülési tervet csinál. A lényeg, hogy minden elrontott feladatnál ne azt jegyezzétek fel, hogy hibázott, hanem hogy milyen típusú hiba volt:

• Nem tudta. Tényleg hiányzik a tudás — ez a valódi tanulnivaló.
• Tudta, de elszámolta. Figyelmetlenség vagy hiányzó számolási rutin.
• Félreolvasta a kérdést. Nem arra válaszolt, amit kérdeztek.
• Nem jutott rá idő. Időbeosztási probléma, nem tudásbeli.

A négyből háromnak semmi köze ahhoz, hogy a gyerek mit tud. A tapasztalatunk mégis az, hogy a legtöbb otthoni felkészülés kizárólag az elsőt kezeli — pedig a másik három sokkal gyorsabban javítható. Ha a napló azt mutatja, hogy a pontvesztések fele „félreolvasta a kérdést", akkor nem geometriát kell gyakorolni, hanem azt, hogy kétszer olvassa el a kérdést és húzza alá, mit kérdeznek tőle.

Hány feladatsort érdemes megírni, és milyen ütemben?

Kéthetente egy teljes feladatsor bőven elég, mellette témánkénti részgyakorlás. A legfrissebb két-három évet tartsd meg januárra, valósághű szimulációnak — akkor ér a legtöbbet.

Nincs értelme végigdarálni húsz évet. Egy teljes feladatsor akkor hasznos, ha marad idő rendesen kijavítani, és a rákövetkező két hetet a hibanaplóból kijövő gyenge pontokra fordítani. Ebből a ritmusból ősztől januárig nagyjából 8–10 teljes feladatsor jön ki. Bőven elég ahhoz, hogy a formátum ismerőssé váljon és a vizsgarutin beépüljön.

Gyakori tévhit, hogy a régi feladatsorok elavultak, és csak az utolsó néhány évvel érdemes foglalkozni. Az Oktatási Hivatal saját tájékoztatója mond ennek ellent: a feladattípusok aránya évről évre nem változik alapvetően, és az OH kifejezetten ajánlja a korábbi feladatsorokon való gyakorlást, hogy a vizsgázót „sem a feladatok száma, sem a nehézsége tekintetében" ne érje meglepetés. Egy 2012-es feladatsor tehát nem szemét, hanem gyakorlóanyag.

Egy kivétel azért van, és ez matekot érint: a 2020-as NAT-módosítás óta megjelent a feladatlapokon a számrendszerek témaköre, ami a régebbieken még nincs rajta — ezt külön kell pótolni. Hogy témánként mire számítsatok, arról a matek és a magyar írásbeliről szóló cikkeinkben írtunk részletesen.

Ha pedig nem szeretnétek magatokra maradni a menetrend összerakásával — mikor melyik témakör, mikor jöjjön teljes feladatsor, mikor valósághű próbavizsga —, a felvételi előkészítőink pontosan ilyen ütemterv szerint haladnak, és a próbavizsgákat idegen helyszínen, szombat délelőtt tartjuk.

Szabad kinyomtatni és fénymásolni a feladatsorokat?

Igen, magáncélra. Az OH szerzői műnek minősíti őket, de a szabad felhasználás körében — otthoni gyakorlás, iskolai foglalkozás — díjtalanul, engedély nélkül használhatók.

Az Oktatási Hivatal minden feladatsoros oldal tetejére kiteszi a jogi tájékoztatót: a feladatlapok a mellékleteikkel és a javítókulcsokkal együtt szerzői művek. Ugyanott azt is leírja, hogy a szabad felhasználás körében díjtalanul és engedély nélkül felhasználhatók: természetes személy magáncélra másolatot készíthet, ha az közvetve sem szolgál jövedelemszerzést, és az iskolai foglalkozáson való átdolgozás is belefér. Otthoni gyakorláshoz tehát nyugodtan nyomtathattok annyit, amennyi kell.

Ennek van egy praktikus következménye is: mindig az OH oldaláról töltsd le az anyagot. Máshol kering rengeteg újragépelt, elgépelt változat, és jellemzően pont a javítókulcs hiányzik mellőlük — az meg, ahogy fentebb írtam, legalább annyit ér, mint maga a feladatlap.

A friss, 2027-es feladatsorok a tervezet szerinti vizsganapon, 2027. január 23-án kerülnek fel ugyanerre az oldalra — az előző évek gyakorlata alapján még aznap kora délután. Addig viszont ott van több mint húsz évnyi anyag, ingyen, hitelesen. A többi már rajtatok múlik.

Gyakori kérdések

Hol lehet letölteni a korábbi évek felvételi feladatsorait?

Az Oktatási Hivatal honlapjáról, a „Központi írásbeli feladatsorok" oldalról, ahol 2001-ig visszamenőleg minden feladatlap és javítási-értékelési útmutató ingyenesen elérhető. Böngészhetsz vizsgaidőszakok szerint vagy tantárgyanként, és korosztályonként egyben, ZIP-csomagban is letöltheted az egész archívumot. A tantárgyak szerinti bontás viszont csak 2022-ig frissül: a friss évekért az évek szerinti listát nézd.

Hányadik osztályos gyereknek melyik feladatsor kell?

Az elnevezés a megcélzott iskolatípust követi, nem a gyerek osztályát. Negyedikesnek a „8 évfolyamos gimnáziumba", hatodikosnak a „6 évfolyamos gimnáziumba", nyolcadikosnak a „9. évfolyamra" készült feladatsor való. Az első kettő ugyanazon az évoldalon van, egymás alatt — érdemes ellenőrizni, melyiket töltöd le.

Elavultak-e a régebbi felvételi feladatsorok?

Nem. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a feladattípusok aránya évről évre nem változik alapvetően, és az OH maga ajánlja a korábbi feladatsorokat gyakorlásra. Egy kivétel matekból akad: a 2020-as NAT-módosítás óta a számrendszerek témaköre is megjelent a feladatlapokon, a régebbieken viszont még nincs rajta.

Hány feladatsort írjon meg a gyerek a felvételi előtt?

Kéthetente egy teljes, időre megírt feladatsor bőven elég — ősztől januárig ez nagyjából 8–10 alkalom, mellette pedig mehet a témánkénti részgyakorlás. A javítás és a hibák feldolgozása fontosabb, mint a mennyiség. A legfrissebb két-három évet érdemes januárra tartogatni, akkor lesz belőle igazi valósághű próbavizsga.

Kinyomtathatom a feladatsorokat otthoni gyakorláshoz?

Igen. Az Oktatási Hivatal szerzői műként védi őket, de a szabad felhasználás körében díjtalanul, engedély nélkül használhatók: természetes személy magáncélra másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzést közvetve sem szolgál, és iskolai foglalkozáson is felhasználhatók. Otthoni gyakorláshoz tehát nyugodtan nyomtathattok annyit, amennyire a felkészülés során szükségetek van.