Így olvasd a felvételi tájékoztatót: kódok, pontszámítás, követelmények

Mikor teszik közzé az iskolák a felvételi tájékoztatót?

A tervezet szerint 2026. október 20-ig kell minden középfokú iskolának közzétennie a felvételi tájékoztatóját és véglegesítenie a meghirdetett tanulmányi területeit.

Októberig nincs mit olvasni. Nem hanyagságból: a menetrend épül így fel. Az Oktatási Hivatal előbb közleményben adja meg, milyen formában kell az iskoláknak leírniuk a tanulmányi területeiket — ez a tervezet szerint szeptember 30-ra jelenik meg —, és csak ezután, október 20-ig rögzítenek véglegesen az iskolák a KIFIR rendszerben.

Onnantól ugyanaz az információ két helyen érhető el: az iskola saját honlapján, és az OH tanulmányi terület, felvételi tájékoztató és írásbeli vizsgahelyszín keresőjében, amit az oktatas.hu felvételi oldaláról érsz el. A KIFIR-be rögzített szöveget a Hivatal ellenőrzi és teszi közzé, a rögzített adatok hitelességéért pedig az iskola vezetője felel.

És egy nagyon prózai csapda, amibe minden évben belesétál pár család: a tavalyi tájékoztató sokszor ott marad a honlapon az új mellett, két kattintásra egymástól. Mielőtt bármit kiszámolsz belőle, keresd meg benne az évszámot.

Mi az a tanulmányi terület, és mit jelent a négyjegyű kód?

A tanulmányi terület a jelentkezés alapegysége: egy iskolán belüli, saját feltételrendszerű képzés, amelyet négyjegyű, 0001 és 9999 közötti kód azonosít.

Nem az iskolára jelentkeztek, hanem egy tanulmányi területre. Ez elsőre bürokratikus megkülönböztetésnek hangzik, pedig az egész eljárás logikája ezen áll: minden feltétel — kell-e írásbeli, van-e szóbeli, hogyan számolnak pontot, fogadnak-e SNI-s tanulót — tanulmányi területenként külön van meghatározva, nem iskolánként.

A kódról pedig érdemes tudni, hogy szabadon választott. Az OH közleménye szó szerint ennyit ír elő róla: az iskola által szabadon megválasztható, négy karakterből álló szám 0001 és 9999 között. Vagyis a szám nagysága, kerek volta, sorrendje semmit nem árul el. A 0001 nem az elit osztály. Egy azonosító, semmi több.

Gyakori tévhit, hogy a tanulmányi terület ugyanaz, mint az osztály. Az OH közleménye ezt külön kimondja: egy tanulmányi területre felvett gyerekekből az iskola több osztályt is szervezhet, és fordítva, egy osztály összeállhat több tanulmányi terület felvettjeiből. Ezért fordulhat elő, hogy a nyílt napon két tagozatról hallotok, a KIFIR-ben viszont három kód szerepel — vagy épp fordítva. A képzés neve marketing. A kód a jog.

Miért nem mindegy, melyik kódot nézed?

Ugyanabban az iskolában, ugyanabban a folyosón két kód alatt két teljesen különböző felvételi eljárás futhat. Az egyikhez kell központi írásbeli, a másikhoz nem. Az egyiknél számít a szóbeli, a másiknál nincs is szóbeli. Az egyik fogad sajátos nevelési igényű tanulót, a másik nem.

Ezért nem elég annyi, hogy „a Kossuthba jelentkezünk". Nyisd meg a tájékoztatót, keresd ki a konkrét kódot, és onnantól arra az egy blokkra figyelj. Minden más, ami az iskoláról szól, ehhez képest másodlagos.

Mit jelent az emelt óraszám, az emelt szint és a nyelvi előkészítő?

Három külön kategória: az emelt óraszám több tanórát jelent, az emelt szintű oktatás az emelt érettségire készít fel, a nyelvi előkészítő pedig egy plusz tanévet.

A hivatalos leírásban ezek nem szinonimák, hanem külön sorok — és a különbség évekre kihat.

Az emelt óraszám annyit jelent, hogy az adott tantárgyból a kerettantervi minimumnál többet tanulnak. Hogy mennyivel többet, az a kódból nem derül ki, azt az iskola tájékoztatójában kell megkeresni, a heti óraszámoknál. Ez az a pont, ahol két „emelt matek" osztály közt kiderülhet, hogy az egyikben heti hat óra van, a másikban öt.

Az emelt szintű oktatás már más kategória: az emelt szintű érettségi követelményeire készít fel az adott tantárgyból.

A nyelvi előkészítő pedig nem is az oktatás jellemzői között szerepel, hanem az évfolyamok számánál: „nyelvi előkészítő + 4 évfolyam". Ez nem árnyalat. Ez azt jelenti, hogy a gyermeked öt évet jár majd oda, és egy évvel később érettségizik, mint az osztálytársai a négyévfolyamos képzésen. Sok családnak ez a mondat csak a nyílt napon esik le.

Ugyanebben a blokkban laknak a további címkék is: két tanítási nyelvű oktatás, nemzetiségi nevelés-oktatás, sportiskolai nevelés-oktatás, művészeti vagy testnevelés tanulmányi terület. Mindegyik hozhat magával külön felvételi feltételt — sportiskolánál például sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képességfelmérés is jár hozzá. Az iskolatípusok közti különbségekről (gimnázium, technikum, szakgimnázium) külön áttekintőnk szól.

Honnan tudod, kell-e központi írásbeli és lesz-e szóbeli?

A tanulmányi terület leírásában egyetlen sor mondja meg: a rangsorolás szempontjai. Ebből derül ki, beszámítják-e a magyar és a matek írásbelit, és van-e szóbeli.

Ez az egész dokumentum leghasznosabb mondata, és jellemzően a legunalmasabb betűtípussal van szedve. Így néz ki: „felvétel a tanulmányi eredmények, a magyar nyelvi és a matematika központi írásbeli vizsga eredménye alapján". Vagy így: „...és a szóbeli vizsga alapján". Vagy csak ennyi: „felvétel a tanulmányi eredmények alapján".

Három dolgot olvass ki belőle. Kell-e egyáltalán központi írásbeli. Ha igen, melyik tárgy eredményét számítják be — mert simán lehet, hogy csak a matematikáét. És hogy van-e szóbeli: szóbelit ugyanis kizárólag olyan iskola tarthat, amelyik központi írásbelit is előír, ezt a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rögzíti.

Egy határidő múlik ezen. Ha akár egyetlen kiszemelt kódnál is szerepel a központi írásbeli, a gyermeket a tervezet szerint 2026. december 1-ig külön jelentkeztetni kell a vizsgára, közvetlenül a választott vizsgaszervező iskolában — ez nem azonos a középiskolákba való februári jelentkezéssel, és nem is váltja ki azt. A menetét a jelentkezésről szóló cikkünkben szedtük szét lépésekre.

Gondold végig fordítva is. Ha októberben kiderül, hogy a három kiszemelt kódból kettőhöz kell írásbeli, az átrendezi az egész őszötöket. Nálunk pont ezért indul ősszel az egész éves felvételi előkészítő: a tájékoztatók megjelenése és a decemberi határidő közé pont belefér egy nyugodt kezdés.

Hogyan olvasd a pontszámítás részt?

Az iskolának közzé kell tennie, mely jegyeket számítja be és milyen súllyal. Ahol van központi írásbeli, ott annak legalább az összpontszám felét kell adnia.

Itt kezdődik a valódi összehasonlítás. Két iskola kérheti ugyanazt a két írásbelit, ugyanaz a gyerek mégis egészen máshogy jöhet ki náluk — mert az egyik a matematikát duplán súlyozza, a másik hat tantárgy jegyét számolja két félévből.

Ehhez két további korlát jön, amin az iskola szintén nem változtathat: a szóbeli legfeljebb 25% lehet, a magatartás és a szorgalom jegyét pedig egyáltalán nem szabad beszámítani. Minden más az iskolára van bízva — pontosan ezért nem lehet megúszni a tájékoztató elolvasását.

Minden más az iskolára van bízva. Hogy mely tantárgyak jegyeit veszik, hány félévből, milyen szorzókkal, és hogy a magyar vagy a matematika írásbelit súlyozzák-e nehezebben. Az elterjedt 50–25–25 felosztás egyébként csak gyakorlat, nem előírás. Ha végig akarod számolni a gyermeked várható pontszámát, a pontszámításról szóló cikkünkben van hozzá kalkulátor.

Mit ír a tájékoztató az SNI és BTMN tanulókról?

Minden tanulmányi terület leírásában külön sor mondja meg, mely sajátos nevelési igényű tanulók jelentkezhetnek rá — vagy hogy egyáltalán nem fogad ilyen jelentkezőt.

Ez tételes felsorolás, nem általánosság. A leírás név szerint megnevezi, hogy mozgásszervi, látási, hallási fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavarral küzdő, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulók jelentkezhetnek-e az adott tanulmányi területre. A másik lehetséges mondat egyetlen sor: a tanulmányi területre SNI tanulók nem jelentkezhetnek. Érdemes ezt még a nyílt napok előtt megnézni.

És van itt egy határvonal, amin sok család elcsúszik. A vizsgaszervező iskola igazgatója adhat időhosszabbítást, engedélyezheti a megszokott eszközök használatát, vagy mentesíthet egyes feladatrészek értékelése alól — mindezt érvényes szakértői vélemény és a vizsgára jelentkezéskor benyújtott kérelem alapján. A teljes feladatlap alóli mentesítést viszont csak az az iskola adhatja meg, ahová a gyermek jelentkezik, a vizsgaszervező nem. Két külön ügy, két külön címzett.

Hogyan hasonlíts össze két iskolát a tájékoztatók alapján?

Ne iskolákat hasonlíts össze, hanem konkrét kódokat, mindig ugyanabban a hat pontban — így pár perc alatt látszik, hol tér el a két eljárás.

A leggyakoribb hiba az, hogy a két tájékoztatót két különböző napon, két különböző hangulatban olvassuk el. Nyisd meg őket egymás mellett, és menj végig ugyanazon a hat kérdésen mindkettőnél. Egy táblázat, három oszlop.

Az utolsó pontot ne hagyd ki. A KIFIR-be rögzített leírás szándékosan tömör — az OH maga jegyzi meg, hogy nem tartalmaz minden információt az adott tanulmányi területről —, a részletek az iskola saját tájékoztatójában vannak. Ott derül ki, hogy a szóbeli kérdései mire épülnek, mikor lesznek a nyílt napok, és néha olyasmi is, hogy a felvételi során a vallási, világnézeti elkötelezettséget is figyelembe veszik.

Iskolánként nagyjából húsz perc az egész. Kevesebb, mint egy nyílt nap kávészünete — és februárban ez a húsz perc lesz az, amiért hálás leszel.

Gyakori kérdések

Mikor teszik közzé az iskolák a felvételi tájékoztatójukat?

A tervezet szerint 2026. október 20-ig, egyszerre a honlapjukon és a KIFIR rendszerben. Előtte, szeptember 30-ig az Oktatási Hivatal adja ki a közleményt arról, milyen formában kell az iskoláknak leírniuk a tanulmányi területeiket. Szeptemberben tehát még csak a tavalyi tájékoztatót találod meg a honlapokon — érdemes ellenőrizni benne az évszámot.

Mit jelent a tanulmányi terület négyjegyű kódja?

Csak azonosítót. Az Oktatási Hivatal közleménye szerint az iskola szabadon választhat egy négy karakterből álló számot 0001 és 9999 között, tehát a szám nagysága semmit nem árul el a képzés színvonaláról vagy rangsoráról. A kód mögötti leírás viszont annál többet: abban van a képzés hossza, jellemzői és a felvételi feltételei.

Mi a különbség az emelt óraszám és az emelt szintű oktatás között?

Az emelt óraszám azt jelenti, hogy az adott tantárgyból a kerettantervi minimumnál több tanóra van; a konkrét óraszámot az iskola tájékoztatójában kell megkeresni. Az emelt szintű oktatás ennél többet vállal: az emelt szintű érettségi követelményeire készít fel. A hivatalos leírásban ez két külön sor, nem ugyanannak a dolognak a két neve.

Honnan tudom meg, hogy kell-e központi írásbeli az adott képzéshez?

A tanulmányi terület leírásában a rangsorolás szempontjaiból. Ha ott szerepel a magyar nyelvi vagy a matematika központi írásbeli vizsga, akkor kell. Ilyenkor a gyermeket a tervezet szerint 2026. december 1-ig külön jelentkeztetni kell a vizsgára, közvetlenül a választott vizsgaszervező iskolában — ez nem azonos a középiskolai jelentkezéssel.

Jelentkezhet-e SNI-s gyerek bármelyik tanulmányi területre?

Nem feltétlenül. Minden tanulmányi terület leírásában külön sor sorolja fel, mely sajátos nevelési igényű tanulókat fogadja az adott képzés, és van olyan is, amelyik kimondja, hogy SNI tanulók nem jelentkezhetnek rá. Ezt érdemes a nyílt napok előtt megnézni, mert alapvetően szűkíti vagy tágítja a szóba jöhető iskolák körét.