SNI és BTMN a központi felvételin: kedvezmények, kérelem, határidők

Ki számít SNI vagy BTMN tanulónak a felvételi eljárásban?

Az, akiről a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága érvényes szakértői véleményt állított ki. Egyedül ez a dokumentum számít, orvosi papír nem.

A köznevelési törvény két külön kategóriát ismer. Sajátos nevelési igényű (SNI) az a tanuló, akit a szakértői bizottság véleménye mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosnak minősít, illetve akinél autizmus spektrum zavart vagy egyéb pszichés fejlődési zavart — súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart — állapított meg. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) az, aki a szakértői vélemény szerint az életkorához képest jelentősen alulteljesít, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

A besorolásnál sokkal fontosabb viszont, hogy mi áll a papírban. A szakértői vélemény nemcsak megállapítja a nehézséget, hanem tételesen felsorolja azokat a mentességeket és kedvezményeket is, amelyek a gyermeket a tanulmányai során megilletik. A felvételin pontosan ez a lista lesz a kiindulópont: a vizsgaszervező iskola csak olyan kedvezményt adhat, amit a szakértői vélemény alátámaszt.

És most jön az a mondat, amit nyáron érdemes elolvasni, nem novemberben: a kedvezmények kizárólag érvényes szakértői vélemény birtokában érvényesíthetők. Előzetes szakértői vélemény nem elég. Szakorvosi vizsgálati eredmény sem. Ha a véleményetek lejárt, vagy épp felülvizsgálat előtt áll, ezt most nézd meg a naptárban — decemberben már nincs mozgástér. Ha pedig bármi kérdés merül fel abban, hogy a véleményben szereplő kedvezmények hogyan alkalmazhatók a felvételin, azt a kiállító szakértői bizottsággal érdemes tisztázni, nem az iskolai folyosón.

Milyen kedvezményeket kérhet a gyermeked a központi írásbelin?

Négyet: időhosszabbítást, a megszokott eszközök használatát, speciális vizsgakörülményt, és mentesítést egyes feladatrészek értékelése alól — mindegyiket csak a szakértői véleményben foglaltak szerint.

A törvény alapelve egy mondat: a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell a tanuló adottságaihoz. A szakértői véleménytől függően akár mind a négy kedvezmény egyszerre is járhat. Mindegyikről a vizsgaszervező intézmény igazgatója dönt.

Időhosszabbítás. Az írásbelin feladatlaponként 45 perc áll rendelkezésre, és ez indokolt esetben megnövelhető. A leggyakoribb kérdés az szokott lenni, hogy hány perc jár. Erre nincs szám. Nincs olyan jogszabály, amely egységes, minden érintett vizsgázónak kötelezően biztosítandó többletidőt írna elő — a mértékéről a vizsgaszervező iskola igazgatója dönt egyedileg, a szakértői vélemény alapján, határozatban. Ha tehát valahol azt olvasod, hogy „SNI esetén automatikusan plusz ennyi és ennyi perc jár", az nem jogszabály, hanem valakinek a tavalyi tapasztalata.

Egy praktikus következmény: ha a gyermeked időhosszabbítást kap, otthon is ahhoz az időkerethez érdemes gyakorolnia, nem a 45 perchez. A felvételi előkészítőinken két valósághű próbavizsga van a kurzus alatt; ha ilyen határozatotok lesz, szólj előre a tanárnak, hogy a próba is a valós körülményeket mérje.

Eszközhasználat. A gyermeked azokat a segédeszközöket használhatja, amelyeket az iskolai tanulmányai során is megszokott — az igazgatói határozatban leírtak szerint. Ez akár számítógépet is jelenthet: ilyenkor a válaszok egy részét gépen, más részét (például a feleletválasztós feladatokat) a feladatlapon adja meg, a kinyomtatást és a feladatlapokhoz tűzést pedig az iskola végzi. A gépet a vizsga előtt átnézik, hogy ne legyen rajta internet, helyesírás-ellenőrző vagy külön engedély nélküli számológép. Igen, a számológép itt is külön engedély kérdése: a matematika feladatlaphoz alapesetben csak vonalzó, körző és szögmérő használható. A vizsganap általános szabályait az írásbeli napjáról szóló cikkünkben szedtük össze.

Speciális vizsgakörülmény. Ide tartozik a külön terem, amiről szintén az igazgató dönt, és a feladatlap adaptálása. Vak és aliglátó vizsgázók számára a korábbi évek feladatsorai képernyőolvasóval értelmezhető, txt formátumban is elérhetők az Oktatási Hivatal SNI-oldaláról; az adaptált feladatlaphoz külön nyomtatvány tartozik, amit a jelentkezéssel együtt kell eljuttatni az iskolába.

Mentesítés egyes feladatrészek értékelése alól

Ez a legbonyolultabb kedvezmény, és a legtöbb félreértés is ehhez tapad. Azt jelenti, hogy bizonyos feladatokat a dolgozat javításakor nem vesznek figyelembe — például a magyar feladatlapon a helyesírási feladatok értékelését, vagy a matematikán a szerkesztést igénylő feladatokat. Nem azt jelenti, hogy azokat nem kell megoldania.

A következménye pedig az, amire érdemes előre felkészülni: ilyenkor az elérhető maximum is csökken. Ha a mentesítés mondjuk 8 pontnyi feladatrészt érint, a gyermeked számára az adott feladatlapon nem 50, hanem 42 pont lesz a maximum, és a rendszer így is számolja ki az eredményét. Ez néha kifejezetten kedvező, néha kevésbé — a szakértői véleményen és a gyerek erősségein múlik.

Egy részletet szinte senki nem lát előre. Az igazgató a határozatot a feladatsor ismerete nélkül hozza meg, hiszen azt a vizsga előtt ő sem látja: a határozat az értékelési rendszer egy részletére szól (például a helyesírás vagy a külalak értékelésére), és hogy ez konkrétan mely feladatokat érinti, az utólag, a hivatalos javítási-értékelési útmutató alapján dől el. És ha a gyereked a mentesítéssel érintett feladatot történetesen hibátlanul oldja meg, azt utólag nem lehet mégis beszámítani neki. A mentesítés nem opció, amit a javításkor a kedvezőbb irányba lehet billenteni.

Hogyan és mikorra kell benyújtani a kérelmet?

Az Oktatási Hivatal űrlapján, a szakértői véleménnyel együtt, a vizsgára jelentkezéssel egy időben — a tervezet szerint 2026. december 1-ig, a vizsgaszervező iskolában.

A kérelmet mindig az OH által kiadott űrlapon kell benyújtani, és nem külön, hanem a központi írásbeli jelentkezési lapjával együtt, abba az iskolába, ahol a gyermeked megírja a vizsgát. Ennek gyakorlati oka van: a kedvezmény a vizsga megszervezését is érinti. Külön terem, külön felügyelő, esetleg gép — ezt az iskolának decemberben be kell terveznie.

A jelentkezés határideje a tervezet szerint 2026. december 1., a vizsga napja pedig várhatóan 2027. január 23. A jelentkezés menetét, a nyomtatványokat és a buktatóit külön cikkben vettük végig: jelentkezés a központi írásbelire. A kedvezményekről ezután a vizsgaszervező intézmény igazgatója dönt, még a vizsga előtt, határozatban.

Gyakori tévhit, hogy a szakértői vélemény önmagában elég, és elég a vizsga reggelén bemutatni. Nem így van, és ez az a pont, ahol évente sok család veszít el egy neki járó kedvezményt. A vizsgaszervező intézmény kizárólag azokat a kedvezményeket biztosíthatja, amelyeket a vizsga előtt igényeltek — olyat, amit előzetesen nem kértetek, akkor sem adhat, ha az szerepel a szakértői véleményben. Nem rosszindulat: nincs rá jogköre. Vagyis az űrlap kitöltése nem adminisztratív formalitás, hanem maga a kedvezmény.

A jogi alapot a köznevelési törvény 51. § (5) bekezdése és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 33. § (3) bekezdése adja.

Mi kerül rá az Értékelő lapra?

Az, hogy a gyermeked az általa elérhető maximumból hány pontot ért el — és automatikusan az is, milyen kedvezményt kapott a vizsgán.

Az Értékelő lap a valós tényeket rögzíti, semmi mást: nem értékel és nem minősít. Ha viszont a vizsgaszervező iskola mentesítést adott az értékelés valamely részlete alól, többletidőt biztosított vagy engedélyezte a megszokott eszköz használatát, azt a rendszer automatikusan rávezeti a lapra. Ez nem a helyi iskola döntése, és nem lehet kérni, hogy hagyják le róla.

Érdemes ezt előre tudni, mert sok szülő első ösztöne az, hogy a szakértői véleményt inkább nem csatolja a februári jelentkezéshez. Megértem az ösztönt. Csak épp visszafelé sül el: az OH tájékoztatója ebben szokatlanul határozott — az információ visszatartása nem segíti a beiskolázást, mert az SNI-státusz legkésőbb a beiratkozáskor, a tanulói nyilvántartásból úgyis kiderül. Ha pedig a szakértői véleményben foglaltak csak utólag jutnak az intézmény tudomására, az még sikeres felvételi esetén is eredményezheti, hogy a gyerek nem tud jogviszonyt létesíteni az iskolával. A középiskola ugyanis csak akkor tud felelős döntést hozni, ha tudja, mit vállal.

Mentesülhet a gyermeked a központi írásbeli alól?

A vizsgaszervező iskolától nem. A teljes feladatlap alóli mentesítést kizárólag a továbbtanulásra kiválasztott középiskola adhatja meg, a szakértői véleményben foglaltak alapján.

Ez a cikk legfontosabb határvonala. A vizsgaszervező iskola — ahol a gyereked megírja a vizsgát — soha nem menthet fel a teljes feladatlap alól, még akkor sem, ha később kizárólag oda szeretnétek jelentkezni. Az ő hatásköre a fenti négy kedvezménynél véget ér. A vizsgakövetelmény alóli felmentést csak az az iskola adhatja, ahová a gyerek februárban a jelentkezését beadja.

És mivel iskolánként külön döntés születik, iskolánként külön is kell megkérdezni. Simán előfordul, hogy az egyik középiskola a magyar nyelv és matematika értékelése alóli mentesítés ellenére is kéri az írásbeli eredményét, a másik viszont a saját helyi szabályai szerint bírálja el a jelentkezést. Ezt egyetlen központi oldalról sem lehet kideríteni: az intézmény felvételi tájékoztatójában és a tanulmányi terület szövegében szerepel — utóbbi azt is megmutatja, fogad-e az adott képzés SNI tanulót. BTMN tanuló ellátását egyébként minden intézménynek biztosítania kell, ott ez a kérdés nem merül fel.

A gyakorlati tanács ilyenkor egyszerű: a vizsgára akkor is érdemes jelentkezni, ha most úgy tűnik, nem lesz rá szükség. Februárig sok minden változik, az eredmény pedig nem árt — az Értékelő lap birtokában iskolánként külön-külön dönthettek arról, hogy a pontszám alapján vagy a helyi speciális szabályok szerint kéritek a jelentkezés elbírálását.

Hogyan számítják a felvételi pontszámot mentesítés esetén?

Nincs kötelező képlet. Minden középiskola maga határozza meg és a felvételi tájékoztatójában teszi közzé — de hátrányt okozó számítást nem alkalmazhat.

Erre nincs egységes jogszabályi eljárás, és ez elsőre riasztóan hangzik. Minden középfokú intézmény maga határozza meg, hogyan számítja ki a tantárgyi mentesítéssel rendelkező tanulók pontszámát, illetve hogyan veszi figyelembe azoknak az eredményét, akik egyes feladatrészek értékelése alól mentesültek. Egyetlen korlát van, de az erős: olyan számítási módszert nem alkalmazhat, amely a különleges bánásmódot igénylő tanulóknak hátrányt okoz. A módszert pedig nyilvánosságra kell hoznia a felvételi tájékoztatójában.

Ezért nem tudunk helyette válaszolni. A kérdésre kizárólag a továbbtanulásra kiválasztott intézmény tud érvényes választ adni, és ezt a beszélgetést sokkal kellemesebb októberben lefolytatni, mint márciusban. Az általános pontszámítási logikát, amiből kiindulhattok, a pontszámításról szóló cikkünkben vettük végig; ott az is szerepel, hogy ahol az iskola beszámítja a központi írásbelit, ott annak az összpontszám legalább felét kell kitennie.

Egy dolgot a végére. A papírmunka soknak tűnik, és a legtöbb szülő, akivel erről beszélgetek, azzal kezdi, hogy fél tőle. A jó hír az, hogy az egész összesen két lépés: a jelentkezéssel együtt beadott kérelem, és egy-egy őszi telefon a megcélzott iskoláknak. Ha ez a kettő megvan, a többit már a rendszer csinálja.

Gyakori kérdések

Mikorra kell benyújtani a kedvezményre vonatkozó kérelmet?

A központi írásbelire szóló jelentkezési lappal együtt, a vizsgaszervező iskolába — a tervezet szerint 2026. december 1-ig. A kérelmet az Oktatási Hivatal űrlapján kell beadni, és mellé kell csatolni az érvényes szakértői véleményt. Külön, későbbi benyújtásra nincs mód, mert a kedvezmény a vizsga megszervezését is érinti.

Hány perc többletidő jár SNI vagy BTMN tanulónak az írásbelin?

Erre nincs jogszabályban rögzített szám. Az alapidő feladatlaponként 45 perc, ez indokolt esetben megnövelhető, de a mértékéről a vizsgaszervező iskola igazgatója dönt egyedileg, a szakértői vélemény alapján, határozatban. Egységes, minden érintett vizsgázónak kötelezően biztosítandó időhosszabbítást előíró rendelkezés nem létezik, ezért fórumokon olvasott percszámokból nem érdemes kiindulni.

Elég, ha a szakértői véleményt a vizsga napján mutatjuk be?

Nem. A vizsgaszervező intézmény kizárólag azokat a kedvezményeket biztosíthatja, amelyeket a vizsga előtt, a jelentkezéssel együtt igényeltetek. Olyan kedvezményt, amelyet előzetesen nem kértetek, még akkor sem adhat, ha az egyébként szerepel az érvényes szakértői véleményben. A vizsga reggelén ezen már nem lehet segíteni.

Mentesülhet a gyerek a teljes feladatlap megírása alól?

A vizsgaszervező iskolától nem kérhető ilyen mentesítés, és nem is adható — még akkor sem, ha a tanuló később kizárólag oda jelentkezik. A központi írásbeli követelménye alóli felmentést kizárólag a továbbtanulásra kiválasztott középiskola adhatja meg, a szakértői véleményben foglaltak alapján, iskolánként külön-külön.

Rontja a felvételi esélyeket, ha kiderül, hogy a gyerek SNI-s?

Az információ visszatartása kockázatosabb. Az SNI-státusz legkésőbb a beiratkozáskor kiderül a tanulói nyilvántartásból, és ha csak utólag jut az iskola tudomására, az még sikeres felvételi esetén is megakadályozhatja a jogviszony létesítését. Hátrányt okozó pontszámítási módszert egyébként egyetlen intézmény sem alkalmazhat.