Szóbeli felvételi: hogyan zajlik, mit kérdeznek, hogyan pontoznak?
A szóbeliről sokkal kevesebb szó esik, mint az írásbeliről. Részben azért, mert kevesebb gyereket érint, részben mert az információ szét van szórva: minden iskola a saját felvételi tájékoztatójában közli, kérdez-e egyáltalán, miből, és hogyan pontoz. Nincs országos tételsor. Ez a cikk azt szedi össze, ami mindenhol közös — kinek kell szóbelizni, mikorra számítsatok, hogyan zajlik egy vizsga a teremben, és mennyit nyom a latban a végén.
A 2026/2027-es eljárás itt szereplő dátumai a tanév rendjéről szóló rendelet tervezetén és az előző évek eljárásrendjén alapulnak. A hivatalos, kötelező érvényű időpontokat a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet és az Oktatási Hivatal közleménye rögzíti — ezeket jellemzően nyár végén, kora ősszel teszik közzé. Amint megjelennek, frissítjük ezt az oldalt. Addig minden dátumot tájékoztató jellegűnek tekints, és a végleges információért nézd meg az oktatas.hu oldalát és a választott iskola felvételi tájékoztatóját.
Kinek kell szóbelizni a felvételin?
Csak oda, ahol az iskola a felvételi tájékoztatójában előírta. Szóbelit kizárólag olyan iskola tarthat, amelyik a központi írásbelit is megköveteli.
A szóbeli nem általános kötelezettség, hanem egy szűk kör lehetősége. Két feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Az egyik, hogy az iskola a központi írásbelit is előírja a felvételi követelmények között — írásbeli nélküli szóbeli nem létezik. A másik, hogy az adott iskolába a jelentkezők száma az utóbbi három év átlagában meghaladta a felvehető létszám kétszeresét; szakképző intézménynél ez a küszöb a háromszorosa. Ezt a feltételrendszert az Oktatási Hivatal a nyolcadikosoknak szóló KIFIR-tájékoztatójában is szó szerint idézi.
Magyarul: a szóbeli a túljelentkezett iskolák eszköze. Ebből következik két dolog, amit a szülők rendszeresen félreértenek. Az egyik, hogy nem minden erős gimnázium tart szóbelit — sok nagyon jó iskola pusztán az írásbeli és a hozott pontok alapján rangsorol. A másik, hogy ugyanazon az iskolán belül is eltérhet tanulmányi területenként: a nyelvi tagozatra lehet szóbeli, az általános tantervű osztályba nem.
Ezért egyetlen dokumentum számít igazán, és az nem ez a cikk: az adott iskola saját felvételi tájékoztatója, amelyet a tervezet szerint 2026. október 20-ig kell közzétenniük a honlapjukon. Ott derül ki, hogy van-e szóbeli, mi a témaköre, és pontosan hogyan pontozzák. Ha most válogattok iskolák között, érdemes ezt is beleszámolni a döntésbe — a középiskola-választásról szóló cikkünkben végigvesszük a többi szempontot is.
Mikor vannak a szóbeli vizsgák?
A tervezet szerint 2027. március 1. és 19. között. A pontos napot és időpontot mindig a választott iskola határozza meg, nem az Oktatási Hivatal.
A menetrend logikája fontosabb, mint maga a dátum. A jelentkezési lapokat a tervezet szerint 2027. február 22-ig továbbítják az iskolákhoz — a szóbeli időszak pedig alig egy héttel később, március 1-jén már indul. Vagyis a behívó és a vizsga között sokszor öt-hat nap van.
Ez a naptár csendben eldönt valamit. Ha a család akkor kezd el a szóbelivel foglalkozni, amikor megérkezik a behívó, akkor a felkészülésre marad egy hosszú hétvége — miközben a gyerek addigra már két hónapja nem beszélt hangosan senki előtt semmiről. A szóbelire azzal együtt érdemes tervezni, hogy megvan az írásbeli eredménye, nem utána.
És egy praktikus csapda: ha több szóbelis iskolát is megjelöltök, a vizsgák időpontja ütközhet. Több gimnázium ugyanarra a két-három délutánra sűríti az egészet. Ilyenkor nem maradsz eszköztelen, de azonnal telefonálni kell az iskolába, nem a behívó után egy héttel. Az eljárás teljes menetrendjét — a jelentkezéstől az értesítésig — a felvételi időpontjairól szóló cikkünkben szedtük össze.
Hogyan zajlik egy szóbeli felvételi?
Két-három tagú bizottság előtt, jellemzően 10–20 percben. Van, ahol tételt húznak és felkészülési időt kapnak, máshol végig kötetlen a beszélgetés.
Országosan egységes forgatókönyv nincs, de a váz az esetek nagy részében ugyanaz. A gyerek a megadott időpontnál korábban érkezik, a folyosón vagy egy váróteremben vár, aztán néven szólítják. Bent két vagy három felnőtt ül: jellemzően egy igazgatóhelyettes, egy szaktanár, és sok helyen az a tanár, aki a jövő évi osztályt viszi.
Innen kétfelé ágazik. Az egyik változat a tételhúzásos: a gyerek húz egy témát, kap tíz-tizenöt perc felkészülési időt egy külön asztalnál, jegyzetelhet, és utána adja elő. A másik a beszélgetős, ahol nincs tétel, csak kérdések — ez a jellemzőbb a 4. és 6. osztályosoknál. Egy részük mindkettőt keveri: rövid feladat, majd beszélgetés.
Azt is jó előre tudni, hogy a bizottság nem nulláról ismerkedik a gyerekkel. Az írásbeli eredménye és a hozott pontok többnyire ott vannak előttük a papíron. Ez rendszerint inkább megnyugtató, mint fenyegető: nem kell bizonyítani, hogy tud számolni.
Mi történik a folyosón?
A vizsga előtti húsz perc a folyosón telik, és ez a rész okozza a legtöbb kárt. A gyerekek kijövet elmesélik egymásnak, mit kérdeztek tőlük, a bent várakozók pedig fejben rögtön újratervezik az egészet. Aki tizedikként megy be, addigra kilenc különböző rémtörténetet hallott. Érdemes erre előre felkészíteni: minden bizottság mást kérdez, és amit a másik kapott, az róla szólt, nem rólad.
Mit kérdeznek a szóbeli felvételin?
Három dolgot néznek: miért pont ez az iskola, hogyan gondolkodik önállóan a gyerek, és hogyan fejezi ki magát élőszóban, nyomás alatt.
A szóbeli nem az írásbeli szóban elmondott változata. Tárgyi tudást is kérdeznek, de a bizottság elsősorban azt méri, amit egy feladatlap nem tud: össze tud-e rakni a gyerek egy gondolatmenetet, mer-e visszakérdezni, mit csinál akkor, ha nem tudja a választ. Erre egyébként van jó válasz. „Ezt most nem tudom, de megpróbálom kikövetkeztetni" sokkal többet ér, mint a néma csend.
A kérdések tartalma innentől iskolatípusonként és tagozatonként szór. Az alábbi táblázat nem szabály és nem hivatalos lista — ezt látjuk a saját diákjaink beszámolóiból az elmúlt évekből:
| Hova jelentkezik | Amit jellemzően néznek | Tipikus feladat |
|---|---|---|
| 8 évfolyamos gimnázium | Életkorához mért kifejezőkészség, olvasottság, kíváncsiság | Hangos olvasás, majd néhány kérdés a szövegről; kedvenc könyv |
| 6 évfolyamos gimnázium | Szövegértés élőszóban, önálló vélemény | Rövid szöveg vagy kép, amiről beszélni kell |
| 9. évfolyam, általános tanterv | Motiváció, iskolaválasztás indoklása, terhelhetőség | Beszélgetés az érdeklődésről, a jelentkezésről |
| Nyelvi tagozat | Kiejtés, bátorság, nem a hibátlan nyelvtan | Rövid idegen nyelvű beszélgetés vagy képleírás |
| Matematika, reál tagozat | A gondolatmenet, nem a végeredmény | Egy feladat végiggondolása hangosan, sokszor táblánál |
| Humán tagozat | Érvelés, olvasottság, állásfoglalás | Egy állítás mellett vagy ellen kell érvelni |
Egyvalami viszont szinte minden bizottságnál előkerül, típustól függetlenül: „mesélj magadról" és „miért pont ide jelentkezel". Ezen a két kérdésen bukik el a legtöbb egyébként remek gyerek — nem azért, mert nincs rá válasza, hanem mert még soha nem mondta ki hangosan.
Hogyan pontozzák a szóbelit?
Legfeljebb az összpontszám 25%-át érheti. A 200 pontos modellben ez 50 pont, az értékelés szempontjait az iskolának előre közzé kell tennie.
A keretet jogszabály húzza meg. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint a szóbeli legfeljebb a megszerezhető összpontszám negyedét teheti ki, a központi írásbelinek pedig legalább a felét kell képviselnie. A gyakorlatban ebből jön ki az elterjedt 200 pontos modell: 50 hozott pont, 100 pont írásbeli, 50 pont szóbeli. Ez bevett szokás, nem előírás — a pontos arányokat minden iskola a saját felvételi tájékoztatójában közli, és a részletes számolást a pontszámításról szóló cikkünkben vezetjük le.
Gyakori tévhit, hogy a szóbelin be lehet hozni az írásbeli hátrányt. Két okból nem így működik. Egyrészt a szóbeli felső határa 25%, tehát matematikailag is korlátos. Másrészt — és ez a fontosabb — a szóbeli pontok a valóságban jóval szűkebb sávban szóródnak, mint az írásbeliek: a mezőny nagy része a maximum közelében végez, mert a bizottságok ritkán adnak drasztikusan kevés pontot egy felkészült, együttműködő gyereknek. Ebből az következik, hogy a szóbeli inkább kockázat, mint lehetőség. Egy jó szóbeli megvédi a helyedet, egy rossz viszont látványosan hátravet. Aki arra számít, hogy itt majd behozza a hiányzó tizenöt pontot, rosszul tervez.
Egy kivétel azért van, és érdemes rákeresni: több iskola a felvételi tájékoztatójában kiköti, hogy egy bizonyos írásbeli pontszám fölött mentesíti a jelentkezőt a szóbeli alól, és automatikusan jóváírja a maximális szóbeli pontot.
Hogyan készüljön a gyerek a szóbelire?
Hangosan, más előtt és időre. A szóbeli nem tudásprobléma, hanem gyakorlásprobléma: fejben átgondolni valamit egészen más, mint idegen felnőtteknek kimondani.
Az első lépés unalmasabb, mint gondolnád: üljetek le, és olvassátok el együtt a megcélzott iskola felvételi tájékoztatóját. Sok gimnázium tételesen kiírja a szóbeli témaköreit, az időtartamot, néha még az értékelési szempontokat is. Meglepően kevés család olvassa el.
A második a „miért pont ide" válasz. Egy jó válasz tartalmaz legalább egy konkrétumot arról az iskoláról: egy tagozatot, egy szakkört, egy emléket a nyílt napról. A „jó a híre" és a „szeretnék egy erős gimnáziumba járni" minden iskolára igaz, tehát egyikre sem.
A harmadik a leghatásosabb és a legkellemetlenebb: gyakorolni kell hangosan, olyan felnőtt előtt, aki nem te vagy. A szülő túl biztonságos közeg — a gyerek fél mondatokban is érti magát veled. Egy idegen tanár előtt derül ki, hogy a válasza valójában három szó volt. Nálunk a szóbeli felkészítőn pontosan ez a rész történik: valósághű szimuláció bizottság előtt, azonnali visszajelzéssel — nem a tananyag miatt, hanem hogy a vizsga ne az első ilyen alkalom legyen.
Öt kérdés, amit otthon gyakoroljatok el hangosan
- „Mesélj magadról." — Cél: másfél perc, három dologgal, amiből egy nem tantárgy.
- „Miért ezt az iskolát választottad?" — Cél: egy konkrétum, ami csak erre az iskolára igaz.
- „Melyik tantárgyat szereted a legkevésbé, és miért?" — Cél: őszinte válasz, magyarázattal, panasz nélkül.
- „Mit olvastál mostanában?" — Cél: egy könyv, amiről tényleg tud beszélni. Nem az, ami jól hangzik.
- „Mit csinálsz, ha valami nem sikerül elsőre?" — Cél: egy valódi példa, nem általánosság.
Vedd fel telefonnal az egyiket, és nézzétek vissza együtt. Kellemetlen lesz. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy a gyerek maga vegye észre, ha a padlót nézi vagy húsz másodperc alatt végez egy kétperces válasszal.
Mit tegyél szülőként a szóbeli napján?
Érkezzetek korán, öltözzön rendezett, de megszokott ruhába, és a vizsga után ne kérdezd ki azonnal. A várakozás a nehezebb rész.
A ruhával kapcsolatban egyetlen szabály van: ne aznap viselje először. Egy tízéves, aki életében először van zakóban, egész végig a zakóval lesz elfoglalva. Rendezett és megszokott — ennyi a cél.
Vigyétek magatokkal az Értékelő lap másolatát és mindent, amit az iskola a tájékoztatójában kért — van, ahol okleveleket, versenyeredményeket, portfóliót is bekérnek. Autóban, buszon ne kérdezz ki semmit. Amit addig nem tud, azt tíz perc alatt már nem fogja megtanulni; a maradék magabiztosságát viszont el lehet így venni.
A folyosón várakozó szülők fele fejben maga is szóbelizik. Nem segít.
És végül: a szóbeli nem a történet vége. A tervezet szerint az iskolák 2027. március 22-ig teszik közzé az ideiglenes felvételi jegyzéket, és utána még ott a sorrendmódosítás lehetősége április 6. és 8. között. Ha a szóbeli rosszul sikerült, még mindig van mit lépni. Ha jól, akkor sem árt átgondolni a sorrendet.
Gyakori kérdések
- Minden középiskola tart szóbeli felvételit?
- Nem. Szóbelit csak az az iskola tarthat, amelyik a központi írásbelit is előírja, és ahová a jelentkezők száma három év átlagában meghaladta a felvehető létszám kétszeresét (szakképző intézménynél a háromszorosát). Sok erős gimnázium ezért nem tart szóbelit. Azt, hogy egy adott iskola és tanulmányi terület kér-e, kizárólag az iskola saját felvételi tájékoztatója mondja meg hitelesen.
- Mennyit ér a szóbeli a felvételi pontszámban?
- Legfeljebb a megszerezhető összpontszám 25%-át teheti ki, a központi írásbelinek pedig legalább 50%-ot kell képviselnie. A gyakorlatban elterjedt 200 pontos modellben ez 50 szóbeli pontot jelent. A pontos arányokat és az értékelési szempontokat minden iskolának előre közzé kell tennie a felvételi tájékoztatójában.
- Mikor lesznek a szóbeli vizsgák a 2027-es felvételi eljárásban?
- A tanév rendjéről szóló rendelet tervezete szerint 2027. március 1. és 19. között lesz a szóbeli vizsgák és a képességfelmérések időszaka. A konkrét napot és órát a választott iskola határozza meg, és általában a jelentkezési lapok február végi továbbítása után küldi ki. Mivel a végleges dátumokat az Oktatási Hivatal ősszel teszi közzé, ezt akkor érdemes újra ellenőrizni.
- Mit kérdeznek a szóbeli felvételin?
- Nincs országos tételsor, a témaköröket az iskola határozza meg és teszi közzé. A bizottságok a tárgyi tudás mellett a kifejezőkészséget, az önálló gondolkodást és a motivációt nézik. Két kérdés szinte mindenhol előkerül valamilyen formában: „mesélj magadról" és „miért ezt az iskolát választottad". Ezt a kettőt érdemes otthon hangosan végigmondani.
- Mi van, ha a gyerek beteg a szóbeli napján?
- A központi írásbelivel ellentétben itt nincs országosan meghatározott pótló időpont: a szóbelit az iskola szervezi, így erről is az iskola dönt. Ha betegség vagy más igazolható ok merül fel, még aznap reggel telefonálj a felvételiztető iskolába, és kérdezd meg, milyen igazolást kérnek és tudnak-e másik időpontot adni. A legtöbb intézmény ad, de ezt előre nem lehet garantálni.