Időbeosztás a felvételin: hogyan ossza be a gyerek a 45 percet?

Mennyi idő jut egy feladatra a felvételin?

Mindkét feladatlapra 45 perc jut. A matekon ez feladatonként nagyjából négy és fél perc, a magyarnál a szövegalkotás miatt más a beosztás.

A vizsganap felépítése kötött: először magyar nyelv 45 percben, utána kötelező 15 perc szünet, végül matematika, szintén 45 percben — ezt az Oktatási Hivatal tájékoztatója rögzíti. Feladatlaponként 50, összesen 100 pont szerezhető, és a tervezet szerint mindez 2027. január 23-án, szombaton 10 órakor kezdődik.

Kilencven perc. Nagyjából ennyiről szól az egész.

És ez a kilencven perc súlyosabb, mint amennyinek látszik: ha egy középiskola beszámítja a központi írásbelit, annak eredménye a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint legalább a megszerezhető összpontszám felét kell hogy kitegye.

A matek feladatlapon az általunk feldolgozott évek alapján jellemzően tíz feladat szerepel. Negyvenöt osztva tízzel: négy és fél perc darabonként. Csakhogy ez az átlag pontosan úgy hazudik, ahogy minden átlag. Van feladat, ami negyven másodperc alatt kész, és van, ami önmagában elvisz nyolc percet. A négy és fél perc tehát nem menetrend, hanem keret: ha valaminél már a duplájánál tart, az jelzés. (A diákjaim egy tojás főzési idejéhez szokták mérni. Utálják a hasonlatot, de megjegyzik.)

Miért nem nehézségi sorrendben állnak a feladatok?

A feladatlap nem a könnyűtől halad a nehéz felé. Nehezebb feladat állhat elöl, könnyebb hátul — ezért éri meg végigfutni a lapot elsőként.

Gyakori tévhit, hogy a feladatsor a könnyebb feladatoktól halad a nehezebbek felé, és ezért illik sorban haladni rajta. Nem így épül fel. A lap témakörök szerint van rendezve — alapműveletek, mértékegység, kombinatorika, grafikon, geometria, aztán a szöveges feladatok —, nem nehézség szerint, és szinte minden évben akad olyan harmadik vagy negyedik feladat, amelyik nehezebb a nyolcadiknál. A matek feladatsor felépítéséről külön is írtunk, témánként.

Ennek egyetlen gyakorlati következménye van, és ez a cikk legfontosabb mondata: a sorrend, amiben a gyermeked megoldja a feladatokat, nem kell hogy megegyezzen azzal, ahogy a lapon állnak.

Sokan mégis szigorúan sorban haladnak, mert az iskolában nyolc éven át ezt csinálták, és dolgozatnál ez általában működik is. Egy 45 perces, pontokért menő helyzetben viszont pont ez a szokás visz el három-négy megszerezhető pontot: a gyerek a második feladatnál leragad, közben a hetes és a nyolcas — amiket tíz másodperc alatt felismerne — meg sem lettek nézve.

Hogyan nézzen ki az első átfutás?

Egy-két perc alatt végiglapozza az egész feladatlapot, és megjelöli, mi megy azonnal. Utána a biztos feladatokkal kezd, nem feltétlenül az elsővel.

Az első egy-két perc ne megoldással teljen. Lapozza végig a lapot, nézze meg, hány feladat van, hol vannak az ábrás vagy hosszabb részek, és tegyen egy apró jelet azok mellé, amikről ránézésre tudja, hogy mennek.

A jelölésre van egy praktikánk: karika a feladat sorszáma köré, ne pipa. A pipa túl könnyen jelenti azt, hogy „kész", és a hajrában semmi nem rosszabb, mint egy megoldottnak hitt, valójában üres feladat.

Ez a két perc nem kidobott idő. Egyrészt megszünteti a legrosszabb vizsgaérzést, azt, hogy „fogalmam sincs, mi vár még rám" — és ez a bizonytalanság többet visz el a koncentrációból, mint maga a nehéz feladat. Másrészt a nehezebb feladatok ilyenkor már beköltöznek a fejébe, és a háttérben elkezdenek dolgozni: mire ténylegesen odaér, sokszor van ötlete.

Ehhez tudnia kell, hány óra van. A legtöbb teremben van fali óra, de a saját karóra biztosabb; okosóra viszont nem lehet nála, azt a vizsga előtt leveszik. Ahogy számológép sem kerülhet elő: a matek feladatlaphoz kizárólag vonalzó, körző és szögmérő használható, a magyarhoz semmilyen segédeszköz.

Mit tegyen, ha elakad egy feladatnál?

Ha két percig nem lát megoldási utat, jelölje meg a feladatot és lépjen tovább. Visszatérni mindig lehet, az elveszett percet visszaszerezni nem.

A kétperces szabály egyszerű, és a legtöbbet ez hozza a konyhán: ha két perc alatt nem áll össze, hogy merre induljon el, akkor nem a feladat nehéz, hanem rossz pillanatban találkoztak. Karika a sorszám köré, tovább. A második körben, amikor már öt biztos feladat van mögötte, ugyanaz a példa gyakran magától megnyílik.

Amikor a próbavizsgák dolgozatait javítom, a legárulkodóbb nem a piros javítás, hanem az üres hely az utolsó oldal alján. Ott jellemzően nem tudáshiány van. Ott az van, hogy valaki tizenegy percet töltött a hatos feladattal.

Az elakadásnak van egy alattomos fajtája is: amikor már beletett öt percet, és pont azért nem hagyja ott, mert öt percet beletett. Ez a legdrágább gondolat a vizsgán. Az az öt perc elment, azon már nem tud változtatni — a következő ötről viszont még ő dönt.

Egy szabály viszont minden elakadásra vonatkozik: teljesen üresen feladatot hagyni sosem éri meg. A hivatalos javítási-értékelési útmutató a részszámolásokra, a felírt adatokra, a jó gondolatmenetre is ad pontot. Egy ábra, egy felírt képlet, két sor számolás sokszor ér annyit, mint amennyin egy hely múlik a rangsorban.

Miben más a magyar és a matek időbeosztása?

A matekon feladatonként osztja be az időt. A magyarnál előre le kell foglalni tíz-tizenöt percet a szövegalkotásra, különben az marad félbe.

A matek időbeosztása a fentiek szerint megy: átfutás, biztos feladatok, kétperces szabály, második kör. A magyar feladatlap viszont máshogy viselkedik, és ezt sok gyerek csak a vizsgán veszi észre.

A magyar rövid feladatai — helyesírás, szókincs, mondatelemzés — gyorsan fogynak, és jó érzés haladni velük. Pont ez a csapda. Miközben szépen gyűlnek a pipák, elfogy a szövegalkotásra szánt idő, a fogalmazás pedig az a feladat, amit nem lehet negyven másodperc alatt lezavarni: ott felépítés, terjedelem, műfaj és helyesírás is pontot ér. A magyar feladattípusokról szóló cikkünkben végigvettük, mit értékelnek pontosan.

Amit ez ellen tenni lehet, kínosan egyszerű: a gyerek az első átfutáskor keresse meg a szövegalkotós feladatot, döntse el, mennyi kell rá, és írja fel a lap szélére a célidőt. Például: 10:25. Onnantól az a szám dolgozik helyette.

Ha marad ideje a fogalmazás után, azzal még mindig visszamehet a kihagyott rövid feladatokra. Fordítva ez nem működik.

Mire jó az utolsó öt perc?

Nem új feladat megoldására. Az utolsó öt perc az üres helyeké, a mértékegységeké és annak, hogy tényleg arra válaszolt-e, amit kérdeztek.

Az utolsó öt percet érdemes eleve beépíteni a tervbe, nem maradékként kezelni. Nem átolvasásra való — arra kevés —, hanem célzott ellenőrzésre:

• Maradt-e üresen rubrika, kérdés, feladatrész? Ez a legdrágább hiba, és a leggyorsabban javítható.
• Ki van-e írva a mértékegység és a válasz? Matekon a jó számolás mellől is hiányozhat a kimondott válasz.
• Tényleg arra válaszolt, amit kérdeztek? „Hány százalékkal" és „hányszorosára" nem ugyanaz; a szövegértésnél a pontvesztés fele innen jön.
• Magyarnál: a fogalmazásban a nagybetűk, a mondatvégi írásjelek, a hosszú magánhangzók.

Új feladatba ilyenkor már ne kezdjen bele. Az utolsó percekben talált hiba tapasztalatunk szerint szinte sosem gondolkodási hiba, hanem másolási vagy figyelmetlenségi — és pont az ilyenek szokták eldönteni, hogy valaki a rangsor melyik oldalára kerül.

Hogyan gyakorolható otthon az időre írás?

Teljes feladatsor, kikészített eszközök, indított óra, megszakítás nélkül. Kéthetente egyszer bőven elég ahhoz, hogy a 45 perc érzése januárra ismerős legyen.

Az időbeosztás ugyanolyan tanulható készség, mint a geometria — csak nem lehet fejben gyakorolni. Élesben kell, órával.

A recept egyszerű. Egy teljes, korábbi évekbeli feladatsor, kikészített vonalzó-körző-szögmérő, karóra vagy konyhai óra az asztalon, telefon a másik szobában. Negyvenöt perc, megszakítás nélkül: nincs „csak megkérdezem", nincs „csak megnézem". A korábbi évek feladatsorai az Oktatási Hivatal honlapján 2001-ig visszamenőleg ingyenesen elérhetők, mindhárom korosztálynak külön — hogy melyiket mikor érdemes elővenni, arról a feladatsorokról szóló cikkünkben írtunk.

A lényeg viszont az, ami utána jön. Ne csak a pontokat számoljátok össze.

Kérd meg a gyermekedet, hogy megíráskor minden feladat mellé írja oda, hány óra volt, amikor belekezdett. Elsőre nyűg, harmadszorra rutin — és utána fekete-fehéren látszik, hol ment el az idő. A legtöbb családban egyetlen ilyen kimutatás többet változtat a pontszámon, mint még öt begyakorolt feladattípus.

Nálunk ezért nem házi feladat a feladatsor: a felvételi előkészítőinken órán, órával írják meg a gyerekek, és utána nemcsak a megoldást beszéljük át, hanem a beosztást is — hogy hol ragadt le, mit hagyott ki, mi maradt üresen.

Gyakori kérdések

Tényleg nem nehézségi sorrendben állnak a feladatok?

Nem. A feladatsor témakörök szerint épül fel, nem nehézség szerint, ezért egy nehezebb feladat állhat elöl és egy könnyű hátul. Emiatt éri meg az első egy-két percben végigfutni az egész lapot, a biztos feladatokkal kezdeni, és a nehezebbekre a második körben visszatérni.

Mennyi ideig szabad egy feladaton gondolkodni?

Nagyjából két percig. Ha ennyi idő alatt nem áll össze, hogy merre induljon el, jelölje meg a feladatot és lépjen tovább — a második körben, nyugodtabb fejjel gyakran azonnal megvan. A matekon tíz feladatra jut a 45 perc, vagyis átlagosan négy és fél perc darabonként.

Mennyi időt hagyjunk a magyar fogalmazásra?

Tíz-tizenöt percet érdemes előre lefoglalni rá. A magyar feladatlap rövid feladatai gyorsan fogynak, és pont ez a csapda: jó érzés haladni velük, közben elfogy a szövegalkotásra szánt idő. Segít, ha a gyerek a lap szélére felírja, hány órakor kell mindenképp elkezdenie a fogalmazást.

Mit ellenőrizzen az utolsó öt percben?

Elsősorban azt, hogy nem maradt-e üresen egy rubrika vagy egy kérdés, hogy kiírta-e a mértékegységet, és hogy tényleg arra válaszolt-e, amit kérdeztek. Új feladatba ilyenkor már ne kezdjen. Az utolsó percekben talált hiba jellemzően nem gondolkodási hiba, hanem figyelmetlenség — és pont azon szoktak múlni a helyek.

Milyen gyakran gyakoroljunk otthon időre?

Kéthetente egy teljes feladatsor bőven elég, megszakítás nélkül, telefon nélkül, indított órával. A megírás után ne csak a pontokat számoljátok össze: nézzétek meg azt is, melyik feladatnál mennyi idő ment el. A beosztás ugyanúgy tanulható, mint a geometria vagy a helyesírás.